Okos megoldást találtak a füstös, tűzfertőzött borokra
A füstös ízű borok gyártása dollármilliárdokba került az iparágnak. Egy bizonyos baktériumfaj segíthet megoldani ezt a problémát.
Az Egyesült Államok nyugati partján – egy olyan régióban, amely az ország bortermelésének túlnyomó többségét adja – egyre gyakoribbak és súlyosabbak az erdőtüzek. A keletkező füst költséges problémának bizonyult a borászok számára, mivel nemkívánatos füstös ízzel szennyezte be a több milliárd dollár értékű terméket.
Szerencsére a tudósok talán találtak egy okos megoldást. A Plos One folyóiratban szerdán megjelent új tanulmányban az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Mezőgazdasági Kutatószolgálatának munkatársa, Claudia Castro vezette kutatók két olyan Gordonia alkanivorans törzset azonosítottak , amelyek lebontják a guaiacolt – egy olyan vegyületet a bozóttüzek füstjében, amely megfertőzi a bor ízét.
A csapat pontosította azokat a specifikus géneket, amelyek ezt a képességet adják a baktériumoknak, megnyitva az utat a biotechnológiák előtt, amelyek leküzdhetik a bozóttüzek füstszennyezésének hatásait.
„A borban található füstszag jelentős gazdasági veszteségeket okozott a borágazatnak az elmúlt években” – állítja a tanulmány. „Például Kalifornia és Oregon 3,7 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a füstszag miatt 2020-ban. Ennek eredményeként a borágazatnak sürgősen szüksége van új technológiára, amely segíthet enyhíteni ezt a kihívást jelentő biokémiai problémát.”
A szőlőnövény mikrobiomjának erejének kiaknázása
Az égő növényi anyagok guaiacolt és más illékony fenolokat, vagy aromás szerves vegyületeket bocsátanak ki. Amikor a szőlő elnyeli ezeket a fenolokat, azok a borkészítési folyamat során szabadulnak fel, és a készterméknek füstös, hamuízt adnak, amelyet „füstfoltnak” neveznek.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos talajlakó baktériumfajok képesek lebontani a guaiacolt, de kevesen vizsgálták, hogy a szőlőnövények mikrobiomjában jelen lévő baktériumok rendelkeznek-e ezzel a képességgel. Ennek vizsgálatára Castro és kollégái chardonnay és cabernet szőlőnövények leveleit takarították be, majd guaiacolt fogyasztó baktériumok jelenlétére tesztelték őket.
A kutatók két olyan G. alkanivorans törzset azonosítottak , amelyek a guaiacolt használják kizárólagos szénforrásként. Ezután szekvenálták a genomjukat, azonosítva azokat a géneket, amelyek lehetővé teszik számukra ennek a funkciónak az ellátását. Amikor az egyik ilyen gént – a guaA-t – törölték a G. alkanivorans sejtek DNS-éből, a baktérium már nem volt képes lebontani a guaiacolt, ami megerősítette, hogy megtalálták a guaiacolt mikrobiális lebontásának genetikai kulcsát.
Út az új megoldásokhoz
Bár a kutatók nem vázolnak fel konkrét módokat, amelyekkel a borászati ágazat kihasználhatná ezeket a baktériumokat – vagy magát a guaA gént – a szőlő védelmére a tűz okozta füstszennyeződéstől, számos megoldás létezik, amelyek a megállapításokból fakadhatnak.
Egyrészt, ha a baktériumokat közvetlenül a szőlőtőkékre juttatjuk a füstnek való kitettség után, az csökkentheti a gyümölcsbe felszívódó guaiacol mennyiségét. A kutatók olyan módszereket is kidolgozhatnak, amelyek elősegítik e baktériumok növekedését és erősítik a növények természetes védekezőképességét. Alternatív megoldásként a bortermelők bevihetik ezeket a mikrobákat a borkészítési folyamat során, hogy lebontsák a guaiacolt, mielőtt a készterméket palackoznák.
További kutatásokra lesz szükség a gyakorlati megoldások kidolgozásához, és annak biztosításához, hogy azok biztonságosak legyenek a növények, a mezőgazdasági munkások és a borfogyasztók számára. Ez a tanulmány egy ígéretes lehetséges utat vázol fel a füstszennyezés kezelésére. Ahogy a globális hőmérséklet emelkedik, és az erdőtüzek egyre gyakoribbak az Egyesült Államok nyugati részén, az ország borágazatának jövője a füstszennyezés innovatív megoldásaitól függ. (Gizmodo)
