Feledékenység a borvidéken: egy kóstoló élmények.

Feledékenység a borvidéken: egy kóstoló élmények

A feledékenység sokszor megjelenik az életünk különböző területein, de talán a legérdekesebb módon a borvidéken tapasztalhatjuk meg. Egy kóstoló élmény nem csupán a borokról szól; sokkal inkább arról, hogyan hagyják maguk mögött az emlékek a hirtelen feltörő érzéseket és a beszélgetések szövevényét.

Amikor belépünk egy borászat ajtaján, az első ami megcsap minket, az az illatok kavalkádja. A friss borok, az érlelt bortartályok és a fák természetes aromái egy azonnali utazásra invitálnak minket, ahol a feledékenység nemcsak a pillanat varázsát, hanem a belénk ivódott emlékeket is előhozza.

Érkezésünkkor a borkóstoló gazdája bemutatja a különböző fajtákat, és mi csak állunk, nézünk, hallgatunk; a szavak néha elmaradnak. A feledékenység itt kézzelfoghatóvá válik: az első korty után szinte elfelejtkezünk minden gondunkról, csak a bor gazdag ízeire és a pincészet szívélyes atmoszférájára koncentrálunk. Az alkoholtól megélt jókedv pedig egyre inkább felerősíti az élményeket, az embereket, a zöreket körülöttünk.

Miközben kortyolgatunk a zamatos borokból – legyen az egy zamatos vörös, vagy egy frissítő fehér – észrevétlenül a feledékenység állapotába kerülünk. Elfeledjük a hétköznapok gondját-baját, és csak az ízek csodájára figyelünk. Itt és most mindenki egy szerves részévé válik a borkóstoló közösségének, elmerülve a borok történetében és a szőlőtőkék életében.

A pincészetek nemcsak a borokat kínálják, hanem igazi élményeket is. Képzeljünk el egy napot a napsütötte domboldalon, ahol a feledékenység szelleme átjárja a levegőt. A friss levegő és a szőlőillat egy újfajta összeköttetést teremt köztünk és a természet között. A borkóstoló során sokszor megesik, hogy a legfinomabb bor is elhalványul a beszélgetések és a nevetések tengerében, és a feledékenység ajándékát ajándékozza nekünk: az összetartozás érzését.