Nagyot kell alakítani a következő fél évben, hogy megmaradjanak a hazai szőlőültetvények

Csak összehangolt védekezéssel lehet megállítani a szőlő aranyszínű sárgasága betegség terjedését – hangzott el az Országgyűlés illetékes albizottságának ülésén. Fontos lenne a hatásos növényvédő szerek használatának engedélyezése és a védekezéshez szükséges erőforrások növelése is.

Már csak a Bükki borvidék mentes a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegségtől, ezért már minden magyar szőlőtermelő erős izgalmi állapotba került amiatt, hogy vajon hogyan tudja megóvni ültetvényét. Fél év áll rendelkezésre az első védekezésig, hogy a szükséges megoldást kidolgozzuk

– vezette fel az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő, bor, pálinka albizottságának ülését Font Sándor, a testület elnöke.

A képviselő, aki a Kunsági borvidéken saját maga is termel, az aktuális kérdések közül többet is felvetett. Ezek egyike, hogy például a Kunsági borvidéken képtelenség lesz megoldani az együtt permetezést, mert egy-egy település határában akár 2600-3000 hektár szőlőültetvény is van, ezért

muszáj lesz visszahozni az EU által kivont, hosszú hatástartamú, felszívódó szereket.

Fontos kérdés az is, hogy mi lesz a bioborászatokkal, amelyek nem használnak vegyszereket, ültetvényeik pedig így a fitoplazma terjedésének melegágyai.

– A betegség 2013-ban jelent meg Zalában, azóta élnek vele együtt, az utóbbi időben pedig annyira felgyorsult a betegség terjedése, hogy februárban létrehoztak egy szőlő fitoplazma szőlész munkacsoportot, és egyeztetést kezdeményeztek az agrártárcával – mondta előadásában tarsoly Róbert, a Zalai borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. Mint elmondta, sajnos találkoztak olyan esetekkel is, amikor a szőlőtermelők nem jelentették a betegséget. Ez azért is érthetetlen, mert a kivágott tőkék után kártalanítás jár – tette hozzá. Az már az ülés későbbi szakaszában hangzott el, hogy mivel a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma karantén kórokozó, bejelentési és védekezési kötelezettség áll fenn, aminek elmulasztása pedig bírsággal jár.

Tarsoly Róbert elmondta, hogy idén extrém korán, már június 25-én találkoztak az aranyszínű sárgaság tüneteivel. A helyzet súlyosbodását azzal is érzékeltette, hogy saját ültetvényén 2014 és 2020 között egy alkalommal védekezett a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen, ez tavalyelőttől már felment négy alkalomra. Közben pedig a betegség terjedését nem sikerült megállítani.

Tartok attól, hogy a kisbirtokok egy-két éven belül eltűnnek a Zalai borvidékről

– nevezett meg egy lehetséges következményt. Az agrártárca által kihirdetett, 3,8 milliárd forinttal megtámogatott cselekvési terv részeként elindított felderítésről elmondta, hogy ez jelenleg önkéntes alapon működik, „ami kevés lesz, de az irány jó”. A védekezésre hozott rendelkezés pedig nagy terhet ró a hegybírókra, az a passzus, amely szerint fertőzés esetén a „hegybíró gondoskodik a szőlőtőkék megsemmisítéséről” Tarsoly szerint nonszensz, a hegybírók ezt képtelenek ellátni.

A munkacsoportban kidolgozott javaslataik szerint fel kell lépni a nem rendeltetésszerűen használt ültetvények tulajdonosai ellen, amire egyébként a jogszabály most s lehetőséget biztosít. Utóbb Tarpataki Tamás, az agrártárca helyettes államtitkára elmondta, hogy a 3,8 milliárd forintos rendkívüli forrás a nem művelt ültetvények felszámolását is szolgálja. Mindenképpen kooordinált védekezésre van szükség, és a hatóságot is jobban fel kell vértezni – jelenleg például nincs olyan eszközük, ami a helyszíni felderítésen az adott tábla helyrajzi számát meg tudná állapítani, pedig azzal rengeteg időt meg tudnának spórolni.

A kommunikáció és az ismeretterjesztés fontosságára hívta fel a figyelmet Járvás Mónika, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkárhelyettese is, aki szerint egyes borvidékeken először azt kellett tudatosítani a hegyközségi tagokban, hogy bizony, probléma van, annyira nem voltak tájékozottak a betegségről. A HNT szerint fontos lenne több hatásos növényvédő szer megjelenése a piacon, de az is, hogy ezek kis kiszerelésben is elérhetőek legyenek.

Szűcs Csaba, a Nemzeti Élelmiszerlánc-bztonsági Hivatal (Nébih) növényvédelmi igazgatója előadásában elmondta, hogy a fitoplazma őshonos nálunk is, és akkor vált veszélyessé, amikor megjelent az azt a szőlőről szőlőre terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca. Az első pozitív mintát 2013 augusztusában azonosították, azóta pedig leginkább Zalában, illetve a Balaton két partján, Veszprém és Somogy vármegyében terjedt el a leginkább. A többi vármegyében még elszórtan van jelen – tette hozzá.

A szőlőtermelők panaszaira reagálva elmondta, hogy a Nébih egy laborautót is beállított a kapacitás növelésére, de a szokásos évi körülbelül 1200 helyett idén a múlt hétig már 2500 mintánál tartottak, ezért tapasztalható csúszás a vizsgálati eredmények kiadásában. (Magyar Nemzet)