Mire is jó a bor? Íme, a borfogyasztás valódi hatásai
A bor évszázadok óta kíséri az emberiséget. Ünnepeken koccintunk vele, vasárnapi ebédnél előkerül egy pohárral, és ott van a magyar kultúra szerves részeként is: gondoljunk csak Tokajra, Villányra vagy Egerre, amelyek nevét a világ minden táján ismerik.
A bor azonban nem csupán ital. Egyfajta kulturális szimbólum, társadalmi jelenség, és persze mindennapi élvezet is lehet. És ott van az a közhiedelem is, hogy napi egy pohár bor maga az egészség. Az utóbbi évtizedekben viszont egyre többször felmerül a kérdés: vajon a bor tényleg jót tesz az egészségnek, ahogy régen hittük, vagy inkább ártalmas, és jobb lenne visszafogni a fogyasztását?
A bor kultúrája – több mint egy pohár ital
A borfogyasztás kultúrája minden országban más és más. A mediterrán világban – az olaszoknál, franciáknál vagy spanyolokrnál – a bor szinte mindennapos része az étkezéseknek. Egy pohár vörösbor a vacsorához éppúgy hozzátartozik, mint a kenyér vagy az olívaolaj.
A magyar hagyományokban szintén mély gyökerei vannak: szüret, borkóstoló, pincejárás – mind olyan esemény, amely közösséget épít, és túlmutat az egyszerű alkoholfogyasztáson.
A borhoz szorosan kapcsolódik a gasztronómia is. Nem véletlenül beszélünk bor–étel párosításról, ahol a cél nem pusztán az, hogy valamihez „illik” a bor, hanem hogy a kettő együtt új ízélményt teremtsen. A pezsgő pedig az ünnepek elengedhetetlen kísérője, amikor a buborékok a hangulatot is feldobják.
De van a bornak egy másik dimenziója is: a lassítás, a megállás pillanata. Egy pohár bor nem csupán arról szól, hogy alkoholt fogyasztunk, hanem arról, hogy megállunk, beszélgetünk, ízeket figyelünk meg, történeteket mesélünk. A bor kultúrája tehát szorosan összefonódik az emberi kapcsolatokkal, a közösségi élménnyel. Ilyen formában a léleknek mindenképpen jót tesz, de mi a helyzet a testünkkel?
Mindegy, hogy a bor vörös, fehér vagy rozé, az egészségre gyakorolt hatás ugyanaz. Fotó: Unsplash
A bor és az egészség – mítosz vagy valóság?
Biztosan hallott már arról, hogy a vörösborban található antioxidánsok, például a rezveratrol, segíthetnek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Egy pohár vörösbor naponta – mondták régen – a hosszú élet titka lehet.
Az utóbbi évek kutatásai azonban erősen árnyalták ezt a képet. A Lancet című orvosi folyóiratban 2018-ban megjelent nagyszabású, több mint 190 ország adatait elemző tanulmány például kimutatta, hogy
nincs olyan mennyiségű alkoholfogyasztás, ami kockázatmentesnek tekinthető.
Az alkohol ugyanis számos daganatos megbetegedés kialakulásához járul hozzá, növeli a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok és a májbetegségek kockázatát, valamint hosszú távon az idegrendszerre is károsan hat.
Mások mellett például Schwáb Richárd belgyógyász-gasztroenterológus például többször hangsúlyozta: száz százalékban kerülni kell az alkoholt, mert a fenti betegségeken túl a belek és a bikrobiom állapotára is kritikusan hat, ami pedig az egész szervezet optimális működésének az alapja.
A rezveratrol vagy más antioxidánsok előnyeit pedig nem szükséges alkoholból megszerezni – ezek megtalálhatók a szőlőben, bogyós gyümölcsökben vagy akár diófélékben is.
Akkor most igyunk, vagy ne igyunk?
A válasz valahol a tudatosságban rejlik. Nem kell démonizálni a bort, hiszen évszázadok óta része az emberi kultúrának, és egy ünnepi koccintás, egy vacsorához elfogyasztott pohár valóban adhat élményt. De érdemes tisztában lenni azzal, hogy az alkohol sosem ártalmatlan. A bor nem gyógyszer, és nem is vitamin, amit kötelezően fogyasztanunk kell.
A legbiztonságosabb megoldás az, ha alkoholt egyáltalán nem fogyasztunk, ha pedig mégis, akkor legyen ez tudatos, alkalmi és mértékletes. Fontos az is, hogy az alkoholfogyasztás ne váljon eszközzé a stressz levezetésére vagy a feszültség kezelésére – erre sokkal egészségesebb módszerek is léteznek, mint például a sport, a meditáció vagy a társas kapcsolatok ápolása. (green.hu)